Érintésvédelem - Mi köze az érintéshez?

Érintésvédelem - Mi köze az érintéshez?

Hogyan érheti Önt áramütés? Vajon van különbség a közvetlen és közvetett érintés elleni védelem között? Mi köze érintésnek az érintésvédelemhez? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!Megkülönböztetünk közvetlen és közvetett érintés elleni védelmet! Melyik mit takar?

Az idilli, normál körülmények során az elektromos készülékek által felhasznált áram az áramforrás és a berendezés között normális esetben az áramkörben folyik. De mi a helyzet akkor, ha valamilyen sérülés történik, és a szigetelés megsérül?

  1. Az áramvezető elérhetővé válik.

És amint megérintjük a vezetéket a sérülés, sérült szigetelés környékén; áramütést szenvedünk. Ugyanis az áram egy másik áramkörön, rajtunk és a földön keresztül záródik; és így jut vissza az áramforráshoz.

  1. A fémház feszültség alá kerül.

Mivel a szigetelés a készüléken belül sérül meg. És a védőburkolat vagy a ház érintkezésbe lép a feszültség alatt lévő részekkel. A készülék megérintésével pedig áramütést szenvedünk.

Számos elektromos berendezés vesz bennünket körül otthonunkban, munkahelyünkön, üzlethelyiségünkben, az ipari létesítményekben. Evidens, hogy ezek működése problémamentes. És bele sem gondolunk, hogy működésük mitől lesz biztonságos, és miért nem ráz minket agyon az áram egy közvetlen kontaktus során.

 

Áramütés - Védelem közvetett és közvetlen módon

Áramütés ellen a védelem egy elektromos berendezés esetében közvetlen és a közvetett érintés miatt lehetséges.

Hisz egy elektromos berendezés normális üzemszerű működése közben is szükség van védelemre. Normál üzemben - védelem közvetlen érintés ellen, un. alapvédelem – az aktív részek elszigetelése történik meg.

A "közvetlen érintés elleni védelem", más néven „alapvédelem” - az áramütéses balesetek egy része ellen hivatott védelmet nyújtani. Ha esetleg közvetlenül, esetleg szerszámon, testrészen keresztül üzemszerűen feszültség alatt álló - „aktív”- részt érintene meg úgy, hogy nem szigetelő talajon áll, netán más testrésszel földpotenciálon lévő fémrészhez ér.

E „közvetlen érintés” során létrejött balesetek, áramütések megakadályozására szolgálnak a „közvetlen érintés elleni védelem” intézkedései.  

A közvetlen érintés elleni védelem egy villamos berendezés vagy készülék feszültség alatti alkatrészeinek érintését akadályozza meg. Méghozzá úgy, hogy az aktív vezető részeit - amik ráznak – úgy burkolja, védi le, hogy normál használat közben ne alakulhasson ki áramütés.

 

Hogyan akadályozhatjuk?

Az érintés megakadályozását az üzemszerűen feszültség alatt lévő részek - az aktív részek - szigetelésével, burkolásával vagy érinthető távolságon kívüli elhelyezéséve lehetséges. A közvetlen érintés elleni védelmet különböző védőfedéssel és burkolattal, szigeteléssel lehetséges biztosítani. Méghozzá úgy, hogy kibírja a tápáramkörre előírt legkisebb próbafeszültséget.

Az aktív részek megérintése akadályozható szigeteléssel, burkolással, védőburkolással (IP védettségei fokozatok), védőakadállyal történő ellátással, elérhető tartományon kívüli helyezéssel is. E szigetelések ellenőrzése – vizsgálatokkal (!) - a berendezések létesítése során elsődleges.

 

Amikor közvetett érintésről van szó

A berendezések meghibásodása esetében is szükség van védelemre. Ez utóbbi a közvetett érintés elleni védelem.

Más nevén „hibavédelem” vagy "közvetett érintés elleni védelem".

Az áramütéses balesetek nagyobbik része ugyanis úgy következik be, hogy a villamos szerkezet vagy berendezés olyan részét/testét érintheti meg, mely üzemszerűen feszültségmentes; de egy hiba, egy testzárlat következtében feszültség alá kerül.

Így a „közvetett érintés” során létrejött balesetek megakadályozására szolgál a „közvetett érintés elleni védelem” más nevén, „hibavédelem”.

 

Akkor melyik is volna az érintésvédelem?

A köznapi szóhasználat szerinti érintésvédelem alatt a közvetett érintés elleni védelmet értjük. Mely valamilyen szigetelési hiba miatt, a veszélyes feszültség megérintéséből származó áramütést gátolja meg.

Éppen ezért minden villamos berendezést, erősáramú berendezést érintésvédelemmel kell ellátni. Ezeket pedig megfelelő érintésvédelmű hálózathoz kell csatlakoztatni. A megfelelő érintésvédelem során a „védelem” megvalósulhat a hiba során a hibás készülék táplálásának megszakításával. Az aktív feszültség alatti szerkezet elszigetelésével. Vagy a készülék táplálása biztonsági törpefeszültségről is megvalósítható.

Az érintésvédelem módszere sok esetben megválasztható, azonban néhány villamos készülék, berendezés esetében – potenciális veszély nagysága miatt - a szabvány meghatározza az alkalmazott érintésvédelem módját.

 

A közvetett érintés elleni védelem a villamos berendezés meghibásodása - megérinthető burkolat, részek feszültség alá kerülése - során az áramütéses baleseteteket akadályozza meg.